V Az Atya, ✝ a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

V Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos mindenkor szeplőtelen Szűz Máriának, Szent Mihály arkangyalnak, Keresztelő szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, nektek testvérek és minden szenteknek: hogy sokat vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel. Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem ezért a Boldogságos mindenkor szeplőtelen Szűz Máriát, Szent Mihály arkangyalt, Keresztelő szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, titeket testvérek és minden szenteket: imádkozzanak érettem Urunknál, Istenünknél.

V Könyörögjünk.

V Kérünk Urunk, szabadíts meg bűneinktől, hogy a szentek szentjébe tiszta szívvel léphessünk Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

V Szentjeidnek érdemeire, akiknek ereklyéi itt vannak, és minden szentekére kérünk téged, Urunk, bocsásd meg kegyesen minden bűnömet. Ámen.

V Mosdjatok meg, s tisztuljatok meg. El gonosz tetteitekkel színem elől, ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet. Aztán gyertek, s szálljatok velem perbe!” - mondja az Úr. „Ha olyanok volnának is bűneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú. Ha készséggel engedelmeskedtek, majd a föld legjavából esztek.

V Egyszer útközben (Jézus) látott egy vakon született embert. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?” „Sem ez nem vétkezett - felelte Jézus -, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk. Addig kell végbevinnem annak tetteit, aki küldött, amíg nappal van. Eljön az éjszaka, s akkor senki sem munkálkodhat. Amíg e világban vagyok, világossága vagyok a világnak.” Míg ezeket mondta, a földre köpött, nyálával sarat csinált, s a sarat a vak szemére kente, majd meghagyta neki: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában.” Ez annyit jelent, mint: „küldött”. Az elment, megmosdott, s amikor visszatért, már látott. A szomszédok és akik azelőtt koldulni látták, megkérdezték: „Nem ez az, aki itt ült és koldult?” Némelyek azt állították: „Igen, ez az”, mások ellenben tagadták: „Nem az, csak hasonlít hozzá.” De ő kijelentette: „Én vagyok az.” Erre megkérdezték tőle: „Hogyan nyílt meg a szemed?” Elmondta nekik: „Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, a szememre kente s meghagyta: Menj, mosakodj meg a Siloe tavában. Elmentem, megmosdottam és látok.” Erre megkérdezték tőle: „Hol van?” „Nem tudom” - felelte. Az imént még vak embert elvitték a farizeusokhoz, mert az a nap, amikor Jézus sarat csinált és megnyitotta a szemét, szombati nap volt. A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan nyílt meg a szeme. Elmondta nekik: „Sarat tett a szememre, megmosdottam és látok.” A farizeusok közül némelyek így vélekedtek: „Ez az ember nem Istentől való, hisz nem tartja meg a szombatot.” Mások ellene vetették: „Hogyan tehet bűnös ember ilyen csodát?” Így szakadás támadt közöttük. Azért hát tovább faggatták a vakot: „Mit tartasz arról, aki visszaadta a szemed világát?” „Azt, hogy próféta” - felelte. De a zsidók sehogyse akarták elhinni, hogy vak volt, és hogy visszanyerte a szeme világát, azért odahívták az imént még vak embernek a szüleit és őket faggatták: „A ti fiatok? Azt mondjátok róla, hogy vakon született! Hogy lehet akkor, hogy most lát?” Szülei ezt válaszolták: „Azt tudjuk, hogy a mi fiunk, és hogy vakon született. De hogy most miképpen lát, azt nem tudjuk. S azt sem tudjuk, ki adta vissza a szeme világát. Kérdezzétek meg tőle magától, hisz megvan hozzá a kora, mondja el maga.” A szülők azért beszéltek így, mert féltek a zsidóktól. A zsidók ugyanis elhatározták, hogy azt, aki Messiásnak vallja, kizárják a zsinagógából. Ezért mondták a szülei: „Megvan hozzá a kora, kérdezzétek meg tőle magától.” Erre másodszor is hívatták a vakon született embert és figyelmeztették: „Dicsőítsd meg az Istent! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.” „Azt, hogy bűnös-e - felelte -, nem tudom. Csak azt tudom, hogy vak voltam, és most látok.” Erre újra faggatni kezdték: „Mit csinált veled? Hogy adta vissza a szemed világát?” „Már elmondtam nektek - felelte -, de nem hallgattátok meg. Miért akarjátok újra hallani? Talán ti is tanítványai akartok lenni?” Erre becsmérelték, s azt mondták neki: „Légy a tanítványa te! Mi Mózes tanítványai vagyunk. Azt tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten, de hogy ez honnét való, azt nem tudjuk.” „Épp az a különös - felelte az ember -, hogy nem tudjátok, honnét való, mégis visszaadta a szemem világát. Tudjuk, hogy Isten nem hallgatja meg a bűnösöket, azt azonban, aki istenfélő és teljesíti akaratát, meghallgatja. Amióta fennáll a világ, sohasem lehetett hallani, hogy valaki visszaadta volna egy vakon születettnek a szeme világát. Ha nem Istentől való volna, nem tehetett volna semmit.” Erre rászóltak: „Te akarsz minket tanítani, aki mindenestül bűnben születtél?” Ezzel kidobták. Jézus meghallotta, hogy kidobták, s amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel az Emberfiában?” „Ki az, Uram - kérdezte az ember -, hogy higgyek benne?” „De hisz látod - felelte -, ő beszél veled.” Erre felkiáltott: „Hiszek, Uram!” - s leborult előtte.

V Könyörögjünk.

V Fogadd el, szent Atya, mindenható örök Isten, ezt a szeplőtelen áldozatot, melyet én méltatlan szolgád neked, élő és igaz Istenemnek felajánlok számtalan bűnömért, sértésemért és hanyagságomért; felajánlom mindazokért akik itt velünk vannak, és minden keresztény hívőért, élőkért és holtakért: szolgálja az én üdvösségemet és az ő üdvösségüket az örök életre. Ámen.

V Isten, ki az emberi természetet a maga méltóságában csodálatos módon megteremtetted és még csodálatosabb módon megújítottad, add hogy ennek a víznek és bornak misztériuma által a te Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak istenségében részesülhessünk aki kegyesen a mi emberi természetünk részese lett. Ki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké. Ámen.

V Felajánljuk Neked Urunk az üdvösség kelyhét és kérjük irgalmadat, hogy üdvösségünkért és az egész világ üdvösségéért édes illattal szálljon fel Isteni fölséged színe elé. Ámen.

V Alázatos lelkünkkel és törődött szívünkkel fogadj el minket, Urunk, és úgy szálljon ma eléd áldozatunk, hogy tessék neked Úristen.

V Jöjj megszentelő, mindenható örök Isten, és áldd ✝ meg a te szent nevednek készített áldozatot.

V Szent Mihály főangyalnak, aki ott áll a tömjénoltár jobb oldalán és minden választottadnak közbenjárására, kegyeskedjél, Urunk, ezt a tömjént ✝ megáldani és kellemes illatként elfogadni. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

V Ez az általad megáldott tömjénfüst szálljon fel hozzád, Urunk, és szálljon le ránk a te irgalmad.

V Szálljon illatáldozatként színed elé imádságom, Uram, s kezem felemelése legyen olyan, mint az esti áldozat. Tégy, Uram, lakatot a számra, reteszt ajkam ajtajára, hogy ne térjen szívem gonoszságra és mentegetvén ne mentegessem bűnömet.

V Gyújtsa fel bennünk az Úr az ő szeretetének tüzét s az örök szeretet lángját. Ámen.

V Megmosom kezeimet az ártatlanokkal, és körülveszem, Uram, a te oltárodat. Hogy halljam a dicséret szózatát, és elbeszéljem minden csodádat. Uram, szeretem a te házad ékességét, és a te dicsőséged lakhelyét. Isten, ne veszítsd el az istentelenekkel az én lelkemet, és a vérszopó férfiakkal életemet, kiknek kezeikben gonoszság vagyon, jobb kezük tele ajándékokkal. Én pedig ártatlanságomban jártam; válts meg engem, és irgalmazz nekem. Az én lábam egyenesen állott; a gyülekezetekben áldalak téged, Uram!

V Glória Patri, et Fílio, et Spirítui Sancto.

V Fogadd el, Szentháromság ezt az áldozatot, melyet neked bemutatunk a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésének, föltámadásának és mennybemenetelének emlékére; a boldogságos mindenkor Szűz Máriának, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál Apostoloknak, továbbá azoknak a szenteknek akiknek ereklyéi itt vannak, és minden szentnek tiszteletére, hogy nekik tiszteletükre, nekünk pedig üdvösségünkre váljék, és hogy kegyesen közbenjárjanak értünk a mennyben, akiknek emlékét üljük a földön. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

V Valóban mélto és igazságos, illő és üdvösségünkre való, hogy mindig és mindenhol hálát adjunk neked, szentséges Úr, mindenható Atya, örök Isten; Krisztus, a mi Urunk által. Általa magasztalják fölségedet az angyalok, imádják az uralmak, tisztelik a hatalmak, az egek es az egek erői boldog szeráfokkal egyesült újongással ünnepelnek, add kérünk hogy az ő szavukhoz csatlakozzék énekünk és alázatos dicsérettel zenghessük:

V Szent vagy, szent vagy, szent vagy, mindenség Ura Istene! Dicsőséged betölti a mennyet és a földet! Hozsanna a magasságban! Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsanna a magasságban!

V Téged, jóságos Atyánk, Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus által alázatosan kérünk, fogadd el és ✝ áldd meg ezeket az adományokat, ezeket az ✝ ajándékokat, e szent és szeplőtelen ✝ áldozatot. Mindezeket elsősorban Katolikus Anyaszentegyházadért mutatjuk be neked: adj neki békét az egész földkerekségen, oltalmazd, tartsd össze egységben és kormányozd kegyesen szolgáddal N.p pápánkkal és N.b püspökünkkel és mindazokkal egyetemben, akik hűek az igaz tanításhoz és őrzői a katolikus apostoli hitnek.

V Emlékezzél meg Urunk szolgáidról és szolgálóidról ... s mindazokról, akik itt vannak velünk, és akiknek ismered hitét és meggyőződtél buzgóságukról. Értük ajánljuk fel, vagy ők maguk mutatják be neked önmagukért és övéikért ezt a dicsőitő áldozatot, hogy elnyerjék lelkük megváltását, földi biztonságuk és örök életük reményét, s most hozzád fordulnak imáikkal, örökkévaló, élő és igaz Isten.

V A szentek közösségében tisztelettel üljük meg elsősorban a dicsőséges, mindenkor Szűz Mária, Istenünk és Urunk Jézus Krisztus anyja, úgyszitén az ő jegyese Szent József,

V Íme az áldozat, melyet bemutatunk neked, mi a te szolgáid és velünk egész családod:

V Ki szenvedése előestéjén szent és imádandó kezébe vette a kenyeret, felemelte szemét az égre, hozzád, mindenható Atyjához, Istenéhez, hálát adott neked, ✝ megáldotta, megtörte és tanítványainak adta ezekkel a szavakkal: Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan,

V Ugyanígy vacsora után szent és tiszteletreméltó kezébe fogta ezt a drága kelyhet, újból hálát adott neked, ✝ megáldotta, tanítványainak adta és így szólt: vegyétek és igyatok ebből mindnyájan:

V Valahányszor ezt teszitek, az én emlékezetemre cselekedjétek

V És most megemlékezünk Urunk, mi a te szolgáid és velünk együtt szent néped, Krisztusnak, a te Fiadnak, a mi Urunknak boldogságos kínszenvedéséről, halottaiból való feltámadásáról és dicsőséges mennybemeneteléről, és bemutatjuk magasztos Fölségednek a te ajándékaidból kiválasztott adományt : tiszta ✝ áldozatot, szent ✝ áldozatot, a szeplőtelen áldozatot, az örök élet szent ✝ kenyerét és az örök üdvösség ✝ kelyhét.

V Vess rá kegyesen jóindulatú és derűs tekintetet, és fogadd el, mint ahogy szívesen fogadtad szolgádnak az igaz Ábelnek ajándékait, ősatyánknak Ábrámnak áldozatát, és azt a szent adományt, szeplőtelen áldozatot, amelyet királyi papod, Melkizedek mutatott be neked.

V Esdve kérünk, mindenható Isten, hogy parancsodra szent angyalod vigye fel áldozatunkat mennyei oltárodra, isteni Fölséged színe elé, hogy ahányan csak ez oltár áldozatából részesülve magunkhoz vesszük Fiad szentséges testét ✝ és vérét ✝ mindnyájan ✝ kegyelemmel és mennyei áldással teljünk el. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

V Emlékezzél meg, Urunk, szolgáidról és szolgálóidról is ... , kik a hit jegyével megjelőlve előttűnk távoztak az élők sorábol és a békesség álmát alusszák. Kérünk, Urunk, add meg nekik és mindazoknak, akik Krisztusban hunytak el, a boldogság, világosság és békesség országát. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

V Nekünk is bűnös szolgáidnak, kik irgalmad bőségében bizakodunk, adj kegyesen helyet szent apostolaid és vértanúid: János, István, Mátyás, Barnabás, Ignác, Sándor, Marcellin, Péter, Felicitász, Perpétua, Ágota, Lucia, Ágnes, Cecília, Anasztázia és minden szented közösségében és kérünk, hogy ne cselekedeteink értékét mérlegelve, hanem bőséges bocsánatodban részesítve, bocsáss be minket társaságukba. Krisztus a mi Urunk által.

V Ki által Urunk mindezeket a javakat teremted, ✝ megszenteled, ✝ élteted, ✝ megáldod és nekünk adod.

V Általa, ✝ vele ✝ és benne ✝ a tied minden tisztelet és dicsőség mindenhato Atyaisten ✝ a Szentlélekkel együtt,

V Fogadd tetszéssel Szentháromság szolgád hódolatát, és add, hogy az áldozat melyet méltatlanságom ellenére Fölséged színe előtt bemutattam, neked kedves legyen, nekem pedig és mindazoknak, akikért bemutattam, irgalmadból bocsánatot szerezzen. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

V Szent János Apostol evangéliumának kezdete.

V Szentté teszem nagy nevemet, amelyet gyalázat ért a népek között, amelyet megszentségtelenítettek közöttük. Akkor majd megtudják a népek, hogy én vagyok az Úr - mondja az Úr, az Isten -, amikor a szemük láttára megmutatom rajtatok, hogy szent vagyok. Kivezérellek benneteket a népek közül, összegyűjtelek minden országból és visszaviszlek saját földetekre. Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket. Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok. Abban az országban laktok majd, amelyet atyáitoknak adtam, s az én népem lesztek, én meg a ti Istenetek leszek.